
Az MTA BTK Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoport, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Bolyai Társaság, valamint a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár öt napos intenzív mesterkurzust szervez magiszteri és PhD hallgatóknak.
A mesterkurzus a hosszú reformáció téziséhez kapcsolódó nemzetközi és hazai kutatások elméleti és módszertani eredményeit kívánja alkalmazni a régi magyarországi és erdélyi konfesszionális irodalom szövegeinek és ezek történeti kontextusainak a kutatásában. A mesterkurzuson való részvétel előzetes pályázati jelentkezéshez kötött. Meghosszabbítottuk a mesterkurzusra való jelentkezés határidejét! A meghosszabbított határidő: 2019. február 18.
A mesterkurzus időpontja: 2019. április 1–5.
Helyszínei: BBTE – Bölcsészkar, Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár.
Célcsoport: Irodalom- és történettudományi, valamint teológiai magiszter és PhD-képzésben részt vevő hallgatók, akiknek érdeklődése, kutatása a kora újkori irodalom- és egyháztörténethez kapcsolódik.
A mesterkurzus leírása: Az öt napos intenzív műhely- és tutori foglalkozások során a résztvevők az egyetemi képzésüket kiegészítő módszertani, forráshasználati, tudománytörténeti jártasság elsajátítására kapnak lehetőséget és szakmai újdonságokról értesülhetnek. Az elméleti előadások mellett a reformáció hagyományában meghatározó szövegtípusok olvasására is hangsúlyt fektetünk, megvizsgálva a hagyományos konfesszionális műfajok illetve a reformációtörténeti források sajátosságait.
A mesterkurzus struktúrája: három napos intenzív képzés (előadások és szemináriumok), egy nap készülés az utolsó napra tervezett workshopra, alternatív programok (városnézés, könyvtárlátogatás).Az utolsó napi workshopon a hallgatók 10 perces projekt-bemutatóira és azok megbeszélésére kerül sor.
A mesterkurzus előadói: a Lendület-kutatócsoport erdélyi és magyarországi résztvevői.
Tervezett előadások témái:

- a reformáció historiográfiája;
- a hosszú reformáció fogalma és nyugat-európai alkalmazásai;
- módszertani eljárások: mikrotörténet-írás, történeti- és írásantropológiai vizsgálatok, mentalitástörténeti szempontok;
- a magyar és az európai reformációtörténet komparatív vizsgálata, a magyar hagyomány sajátosságai: korszakolás, recepció és eltérő alkalmazások;
- nyomtatott és kéziratos nyilvánosság, a szöveghasználat mint írásantropológia a magyar reformációban;
- egyháztörténet regionális és komparatív nézetben, konfesszionalizáció és a négy felekezeti hagyomány,
- a konfesszionalizáció időszakának kronológiája;
- a történeti korszakolás problémája és tudományos hozadéka a hosszú reformáció paradigmájának történetelméleti hátterében magyarországi példákkal;
- örmény diaszpóra a koraújkori Közel-Kelet-Európában;
- az egyetemjárás szerepe a kora újkorban;
- kolozsvári szászok a 16–17. században – összekötve rövid városnéző sétával (Házsongárd, vallásszabadság háza);
- kolozsvári könyvtári gyűjtemények (a téma kutatásának szempontjából releváns állományok történeti kialakulása, jelenlegi lelőhelyek, kutathatóság).